én is veszek néha, mert hazudnék ha nem! De nem napi fogyasztó vok. És van kulacsom is , és nagyon jópofa..már sokan követtek ebben.

Válasz

nem kell pettet venni..tájsebet ejtesz a környezetedben. És a feldolgozása sem környezetkímélő. a végtelenségig eldugni a több milliárd palackot nem tudjuk.

Válasz

csah ha gondatlanul eldobáljuk a szemetet és rossz helyre, akkor van útban.
A föld legnagyobb ellensége nem a helyén kezelt szemét, hanem a felelőtlenül eldobált hulladék.
de nem lehet mindenkit gyilkosnak vagy felelőtlen állatkínzónak kikiáltani aki kénytelen szemetet termelni.
Azokat kell felelősségre vonni akik mindenhova eldobálják.

Előzmény

Válasz

Vegyél sok petet, gyárts albatrosz tetemeket!
http://termeszetvedo.network.hu/kepek/albatrosz_tetemek_oket_mi_otluk_meg

de nekem ettől durvábbak is vannak!

Válasz

A lényeg az, hogy te is a ipar áldozata vagy. a csomagoló iparé. Ne vegyél pet palackos dolgot. Vegyél üvegeset. Mert akkor nem járulsz hozzá a háttériparhoz és nem kevesebb tájseb lesz, ami a pet palackok előállításával jár. Ha üvegeset veszel és visszajuttatod a másodlagos nyersanyagpiacra, akkor az újraolvasztásra kerül és nem kell még egy üveg miatt a Földet megpiszkálni, és nem szolgálod ki a csomagolóipar profit éhségét. ezen gondolkozz el. Üveg, ami korlátlanul felhasználható. Vagy pet és állandóan azon fogsz gondolkozni, ha égetőbe kerül mennyi veszélyes termék kerül a levegőbe, vagy ép hova dug el....esetenként házat éptesz belőle, vagy a tengerbe dobják. Ez utóbbi pedig bekerül a táplálékláncba. Valahol a képgalériában van erről képek...mindjárt megkeresem neked.

Válasz

Ha veszel egy palack ásvány vizet, akkor már egy flakonnal több van a szemétbe való dolgok között, mert ha kiürül akkor valahova tenni kell.
Legjobb, ha szelektíven gyűjtjük, mert így újra hasznosíthatják.
A mozijegyből is szemét lessz.
Az élelmiszerek csomagolásai is a szemétbe kerülnek.
Nem tud az ember nem termelni szemetet.
Inkább a szemét felhasználásával kellene hasznos anyagok közé visszasegíteni a csomagoló fóliákat, pet palackokat, papírzsepikendőket. Az például kitűnő trágya.
Régi porszívókat, számítógép alkatrészeket, pelenkákat amik eldobhatók.
Mind mind önkénytelenül termeljük, mert rá vagyunk kényszerítve.
Hogyan lehetne elkerülni, hogy ezek ne szennyezzék a környezetet, ha egy rövid használat után szinte semmit sem lehet velük kezdeni.
Ki kell alakítani a leghatékonyabb szemétfelhasználási politikát.
Az önsanyargató életvitel nem megoldás.
Ha mindent eleve úgy terveznének meg, hogy használat után újra felhasználható legyen és olcsó legyen az újra hasznosítás akkor előrébb vagyunk.

Előzmény

Válasz

Én azért nem vagyok hajlandó szemetet termelni, hogy legyen energia. A szél a nap, a víz korlátlanul rendelkezésünkre áll. Valami a 3 közül mindig van, ami használható az adott helyszínen.

Válasz

A mostani szemét kupacok lesznek a jövő energia bányái, mint a szénbányák.

Előzmény

Válasz

Szia Csaba!

Sajna előttem most vizsga áll, pénteken válaszolok, mert az most egy kicsit hosszabb lesz, mint szoktam.

Válasz

Köszönöm a véleményedet, érdekes volt.Föleg az akváriumos.Szoval nem is tudom mit mondjak, az igaz régen nem is volt ennyi kocsi forgalomban mint ma, repülök, ürhajók aminek az égéstermékét szivjuk, az lehet, hogy a növényeknek jó, de nekünk embereknek? Bár én magam is használom ezeket a jármüveket, szinte létfontosságú, de igyekszem az elöirásokat betartva használni az autómat.
Régen otthon is a közösségi szellem elöbbre volt a magánérdeknél, nem úgy mint most, hogy mindenki csak magáéra gondolva él, semmi közösségi szellem.Régen az államnak volt "sajátja" tulajdona, ma mi van állami? minden magánositva van, igy az állam leveszi a " felügyleti kezét "a dolgokról.Pénz kevés ( itt ne firtassuk, hogy miért, mert az már egy másik téma.!) a magántulajdonosokat meg nem igen érdekli , hogy mi jó a többségnek.
Mivel most jóval többen vagyunk mint 2-300 évvel ezelött, igy a szeméttermelödés arányossan több.Ezek felhasználását kell megoldani, hogy a természetbe minnél kevesebb szemét kerüljön vissza!!

Válasz

A pánik keltés nagyobb, mint az igazi baj.
Ha sok a légszennyezés akkor a növények is rákapcsolnak.
A szénmonoxid az ami a kipufogó gázokban veszélyes, de ha párát- esőt kap akkor a talajban hasznos anyag tud lenni.

Előzmény

Válasz

Amikor Széchenyi gróf idején kötött a Duna, az is visszarakta a sok "salak" anyagot amit bele öntöttek korábban Pesten és Budán.
A katasztrófák során Kína adta a világon a leg jobb példát arra, hogyan kell az embereknek összeszedniük magukat.
A Kínai földrengés után mindenki fegyelmezetten zokszó nélkül ment romokat takarítani és embereket menteni.
A hadsereg azonnal víztisztító teherautókat juttatott el a falvakba és városokba.
Addig le sem álltak amíg minden rendbe nem jött.
Los Angeles külső területei viszont még mingíg romokban hevernek így évek múltán is.
Mindenki az államtól várja el a dolgok rendbehozatalát, pedig kisebb anyagi károkat kellene rendbe hozni.
Nem fognak össze a szomszédok, hogy egymás házát valahogy rendbe hozzák és nem takarították el a romokat, hogy visszaállítható legyen a vízellátás és az áram ellátás.
Kínában azonnal helyreállították mindezeket és legvégül a lakóházakat építették fel.
Olyan mintha egy újj város épült volna és mindezt kis állami segítséggel és önkéntes munkával.
Tiszta vizet ihatnak és megelőzték a járványok kialakulását.
Amerikában nem.
Hisztiztek és segélyeket vártak.
Haitin is az összefogás állíthatja meg a fertőzéseket és a takarítás a víz további szennyezését.
Az autók kipufogógázainak nagy része korábban a levegő és a növényzet szerves része volt.
Valóban káros koncentráltan egy helyen, mint egy nagyvárosban, de nagyrészt tudja hasznosítani a növényvilág.
A földre kerülő rész, elenyésző és magától lebomlik.
a bolygónk olyan zseniálisan van megtervezve, hogy egy öntisztító folyamatot képes fenntartani.
A több víz nem jelent automatikusan több szennyezést, hiszen maga a víz nem szennyező anyag.
A légkörbe kerülő víz az első párás időben magába köti helyi szinten a szennyeződéseket amik a levegőben vannak és leverve a földre a bomlás és hasznosulás folyamatában nagyot lendít rajta.
Az első eső után a többi tiszta.
(tanultam.)
Az ipati forradalomban minden energiát szénből és fából és olajból állították elő.
Vagyis tisztán lebomló anyagokból amik nem tartalmaztak szintetikus anyagokat.
A hamu, korom önmagában is hasznos anyag a növényeknek.
A szén korábban fa volt.
Vagyis növény.
A növények a földből felszívott tápanyagokból építik magukat fel és a levegőből beszívott széndioxid élteti őket amiből oxigént állítanak elő.
Próbáld ki!
Egy nagy akváriumba tegyél egy kis paradicsom palántát.
de tényleg nagy akvárium legyen!
Zárd le légmentesen és tegyél alá hamuval, korommal kevert földet locsolj bele szódavizet.
Elméletileg egy nagyon szennyezett belső környezetben kell élnie.
A víz savas a széndioxidtól.
A levegő az állatok számára mérgező.
A talaj szennyezett.
(Szerintem nem)
A növénykénk szépen megtisztítja a levegőt és egy oxigén dús környezetté válik a belső világ.
tehetsz bele rovarokat amik növényekből élnek.
Csináld meg úgy, hogy két-három bar túlnyomás van belül széndioxidból.
Ha tényleg nagy az akvárium akkor egy nagy paradicsomfát fogsz kapni és több kilós paradicsomokat.
A korom jó tápanyag és a hami is jó trágya.
A bogarunk is a szokásos méretének két háromszorosára fog megnőni, ha a belső atmoszféra megtisztul.
Japánban egy kertész elvégezte ezt a kísérletet és egy nagy áruházban kiállították a koktélparadicsom palántáját.
Tizenkét méter magasra nőtt meg és hat hét fürt helyett több száz fürtöt terem és fürtönként nem hat hét kis paradicsom gömböcskét hoz, hanem harminc negyven teniszlabda nagyságút.

Előzmény

Válasz

Ahogy egyre több víz kerül bele a körforgásba, egyre több a szennyeződés. Főleg, ha még tisztítatlanul is megy a tiszta vízbe. A légkörbe kerülő víz. pedig már soha sem fog tisztán lehullani. A taljba se bíz...gondolom kocsival jársz. egyrészt ezért sem tiszta, hisz az autópályákról lemosódó szennyeződés pont a talajvizzel, párolgással, széllel megy tovább. Lásd az északisarkon az olvadást, vagy a gleccserekét...ép most olvad ki a 200 évvel ezelőtti ipari forradalom...azt meg semmilyen politikai erő nem hurcolta oda, azt a gyárak ontották ki.
Pl Haitin...nincs tiszta víz! És félő, hogy nem is lesz, hisz napokon belül járvány sújtotta terület lesz...

Válasz

A vízpazarlás témája egy nagy vakítás.
Nem vész el a víz a földről.
Ami használt vízként a csatornában elfolyik a háztartásunkból nem vész el úgy, hogy sehova nem kerül többé.
A víz a csatornákon keresztül ülepítőkbe kerül és a felszínen maradó vízfelület párolog a szabadba.
Jó része elszivárog a földbe.
Ami meg vissza kerül a folyókba az is erre a sorsra jut.
ha egy gleccser elolvad akkor annál több párát szállíthatnak a szelek olyan területekre ahol évtizedek óta nem láttak esőt, mint 97-8 telén a Mexikói sivatagba az El Niño, aminek nyomán kivirágzott a sivatag.
Több mint a fele a klímapániknak hazugságokra épül.
Ezzel etetnek minket de a valós ok a benzin árának emelése és más területeken való pénzhez jutás.
Adna valaki támogatást józan ésszel olyan kutatási területre, ahol egyébként minden rendben van?
Nem.
Víztisztításra kellene költeni a pénzt a nemzeteknek és nem az emberek korlátozásra a víz fogyasztása területén.
Ma azt mondják, hogy ha elolvadna a Grönlandi jég akkor hat méterrel emelkednének az óceánok vízszintjei.
Nos.
A tízen hetedik században és a tízen nyolcadik század végén elolvadt nyaranta teljesen a jég.
A második világháború nyarain is teljesen elolvadt, mégsem bombáztak Hitler légi erejéhez tartozó repülők úszómedencéket.
Hollandia sem állt víz alatt és nem termesztettek benne rizst.
Pedig ma ezt ígérik.
Továbbra is az a véleményem, hogy ne súlyos milliárdokkal készüljenek egy árvizes világra az emberek, mert Nóé ideje nem jön többé vissza.
Inkább a szemét felhasználásával új energiahordozókat hozzanak létre és minden ország tegye meg a szemét politikájában azt amivel a szemét nem a környezetünkbe kerül, hanem felhasználásra.
A huszadik század együtt nem termelt olyan nagy mennyiségű légszennyező anyagot, mint amit a Krakatau egy hét alatt kiköpött.
Csak a nagyvárosok levegője szennyezett, mert koncentráltan van jelen egyszerre sok káros anyag, ami egy kisebb légmozgás következménye kép egy nap alatt elillan a levegőből és ha leveri az eső a földre ott szintén hasznos anyagként használódik fel nagy része a növényekben.
Amit a föld megmentésének címén csinálnak az kezd elkanyarodni a valódi céltól.
Sokkal inkább egy hatalmi eszköz lett a politikában amivel választásokat lehet nyerni, ha a pánik hangulat fenn van tartva, mint a környezetünk megtisztításáról szólna.
Én egy szemét felhasználó cégnél dolgozom.
Nagyon nagy lehetőségeke rejt a szemét az emberek életének megjavítására.
Még üzemanyagot is lehet vele előállítani.

Válasz