A közlekedés egyre növekvő energiaigényéből fakadó kihívások két párhuzamos megközelítést tesznek szükségessé: az üzemanyagok hatékonyabb használatát és új energiahordozók, alternatív energiaforrások fejlesztését. A hatékonyabb és tisztább üzemanyagok előállítása és átgondolt használata alapvetően érinti a globális közlekedési szektor jövőbeni fejlődését.

A környezetvédelem növekvő fontossága, a fosszilis energiaforrások csökkenése és a közlekedés üzemanyag iránti emelkedő igénye új megközelítésbe helyezi ezt az egész kérdéskört.

Fogyasztás készenléti állapotban

Mennyi áramot fogyaszt a "kikapcsolt" elektromos készülék?

Megnyomjuk a gombot a tv távkapcsolóján és az a bizonyos kis fény zöldről vörösre vált a készülék valamelyik sarkában. Ezzel ki is kapcsoltuk a televíziónkat. Helyes? Nem! Az a tény, hogy a kis fény még mindig világít, a legfőbb bizonyság arra, hogy a készülék még mindig működik, igaz most már csak készenléti állapotban (standby).

Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve.

A The Times mai szenzációs bejelentése szerint a Chandrayaan-1 indiai űrszonda bizonyítékot talált arra, hogy a Hold felszínén jelentős mennyiségű víz található.

A bejelentés szerint az adatok ráadásul azt is jelzik, hogy a Holdon még ma is keletkezik víz. Az áttörést jelentő felfedezést az amerikai űrhivatal, a NASA jelenti majd be hivatalosan csütörtökön: az indiai űrszonda fedélzetén ugyanis NASA-berendezés van, és ennek révén bizonyosodott be a víz jelenléte.

Újjászületett a Tisza-forrás



Felavatták a kárpátaljai Kőrösmező közelében a Tisza forrását védő kőfalat és teraszt, amelyet magyarországi környezetvédők és diákok építettek újjá kárpátaljai magyar egyetemisták közreműködésével.


A Keleti-Kárpátokban, több mint 1100 méter tengerszint fölötti magasságban eredő Tisza forrásának környezetét a szegedi Geo-Environ Környezetvédelmi Egyesület, a pécsi Mecsek Egyesület és Kárpátok-Tisza Nemzetközi Fejlesztési Egyesület tagjai építették újjá ez év júliusában a Szegeden élő Tóth Imre nyugalmazott egyetemi földrajztanár kezdeményezésére.

Mélytengeri sivatagok

Sivatagok az óceán mélyén? Az ellentmondás csak látszólagos: hatalmas mélytengeri területeket hívnak így, amelyekben alig van élet. Összkiterjedésük kontinensnyi, és egyre nő bennük a sötétség - a kutatók szerint ez a táplálékláncra is hatással lehet.
hirdetés


Öt összefüggő, nagy kiterjedésű területet sorolnak az óceán-mélyi sivatagok közé: Az Atlanti- és a Csendes-óceán északi és déli részein található egy-egy, az ötödik pedig az Indiai-óceán mélyén fekszik.

Fogy a víz: már öltek is miatta
 
Az elmúlt napokban rengeteg rossz hír érkezett a világ kevésbé szerencsés országaiból: eddig az „afrikai éhezők” volt a bármikor bevethető segélykérő szó, mostantól a szomjazó tömegekre is oda kell figyelnünk.
hirdetés


Ezer köbméterben határozta meg az ENSZ a kritikus vízhasználatot: abban az országban: ahol a mezőgazdasági, ipari felhasználást is beleszámítva egy lakóra évente kevesebb víz jut ennél, komoly problémák vannak.

A víztakarékosság az édesvíz készletek megcsappanásával egyre inkább előtérbe kerül. A víz mint, értékes piaci tényező bár más-más összefüggésekben, de egyre fontosabbá válik a úgy a világban, mint Magyarországon. Amíg Afrikában és Ázsia nagy részén a vízhez, különösen az egészséges ivóvízhez való hozzáférés is nagy problémát jelent, addig hazánkban az előnyös földrajzi adottságoknak köszönhetően elegendő egészséges víz áll rendelkezésre.